12. Harmadnapra elment Jeroboám és az egész nép Roboámhoz, ahogyan meghagyta a király, hogy térjenek vissza hozzá harmadnapra.
13. De a király keményen válaszolt nekik. Nem fogadta meg Roboám király a vének tanácsát,
14. hanem az ifjak tanácsa szerint így szólt hozzájuk: Apám nehézzé tette igátokat, én még nehezebbé teszem. Apám ostorral tanított fegyelemre benneteket, én meg majd szeges korbáccsal!
15. Nem hallgatott a király a népre, mert Isten rendelte így, hogy beteljesítse igéjét az Úr, amelyet a silói Ahijjá által mondott Jeroboámnak, Nebát fiának.
16. Mivel a király nem hallgatott rájuk, ezért ilyen választ adott az egész Izráel népe a királynak:Mi közünk nekünk Dávidhoz?Nincs közösségünk Isai fiával!Térj sátraidba, Izráel!Törődj, Dávid, a magad házával!Hazament tehát egész Izráel.
17. Roboám pedig Izráel fiai közül csak azoknak maradt a királya, akik Júda városaiban laktak.
18. Roboám király ugyan kiküldte Hadórámot, a kényszermunkák felügyelőjét, de Izráel fiai megkövezték, és meghalt. Ekkor Roboám király gyorsan harci kocsijára szállt, és Jeruzsálembe menekült.
19. Izráel tehát elpártolt Dávid házától. Így van ez még ma is.