Ószövetség

Újszövetség

1Mózes 31:12-20 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

12. Azt mondta: Tekints föl, és lásd meg, hogy a nyájban párzó bakok mind csíkos lábúak, pettyesek és tarkabarkák. Mert láttam mindazt, amit Lábán tett veled.

13. Én vagyok Bétel Istene, ahol szent oszlopot kentél föl, és fogadalmat tettél nekem. Most készülj, menj el erről a földről, és térj vissza szülőföldedre!

14. Ekkor megszólalt Ráhel és Lea, és ezt mondták neki: Van-e még valami részünk vagy örökségünk apánk házában?

15. Nem számítunk-e idegeneknek? Hiszen eladott bennünket, és a vételárat egészen elköltötte.

16. Különben is a mienk és a fiainké mindaz a gazdagság, amit elvett Isten apánktól. Azért tégy úgy mindent, ahogyan Isten mondta neked!

17. Ekkor Jákób fölkelt, föltette gyermekeit és feleségeit a tevékre.

18. Elhajtotta minden jószágát és minden szerzeményét, amit szerzett – a Paddan-Arámban szerzett jószágát és vagyonát –, hogy elmenjen apjához, Izsákhoz Kánaán földjére.

19. Amikor Lábán elment a juhait nyírni, Ráhel ellopta apja házibálványát.

20. Így szedte rá Jákób az arám Lábánt: nem mondta meg neki, hogy el akar menni,

Olvassa el a teljes fejezetet 1Mózes 31