7. Ekkor megnyílt mindkettőjük szeme, és észrevették, hogy mezítelenek. Ezért fügefaleveleket fűztek össze, és ágyékkötőket készítettek maguknak.
8. Amikor azonban meghallották az Úristen hangját, amint szellős alkonyatkor járt-kelt a kertben, elrejtőzött az ember és a felesége az Úristen elől a kert fái között.
9. De az Úristen kiáltott az embernek, és ezt kérdezte: Hol vagy?
10. Az ember így felelt: Meghallottam hangodat a kertben, és megijedtem, mert mezítelen vagyok. Ezért rejtőztem el.
11. Az Isten erre azt kérdezte: Ki mondta meg neked, hogy mezítelen vagy? Talán arról a fáról ettél, amelyről azt parancsoltam, hogy ne egyél?
12. Az ember így felelt: Az asszony, akit mellém adtál, ő adott nekem a fáról, és így ettem.
13. Akkor az Úristen ezt kérdezte az asszonytól: Mit tettél? Az asszony így felelt: A kígyó szedett rá, azért ettem.
14. Akkor ezt mondta az Úristen a kígyónak:Mivel ezt tetted, átkozott légyminden állat és minden mezei vad közt:hasadon járj, és port egyél egész életedben!
15. Ellenségeskedést támasztok közted és az asszony közt,a te utódod és az ő utódja közt:ő a fejedet tapossa,te meg a sarkát mardosod.
16. Az asszonynak ezt mondta:Igen megnövelem terhességed fájdalmát,fájdalommal szülöd gyermeked,mégis vágyakozol férjed után,ő pedig uralkodni fog rajtad.
17. Az embernek pedig ezt mondta:Mivel hallgattál feleséged szavára,és ettél arról a fáról,amelyről azt parancsoltam, hogy ne egyél,legyen a föld átkozott miattad,fáradsággal élj belőle egész életedben!
18. Tövist és bogáncsot hajt neked,és a mező növényét eszed.
19. Arcod verejtékével eszed a kenyeret,míg visszatérsz a földbe, mert abból vétettél.Bizony por vagy, és vissza fogsz térni a porba!
20. Az ember Évának nevezte el a feleségét, mert ő lett az anyja minden élőnek.
21. Az Úristen pedig bőrruhát készített az embernek és feleségének, és felöltöztette őket.
22. Azután ezt mondta az Úristen: Íme, az ember olyanná lett, mint miközülünk egy: tudja, mi a jó, és mi a rossz. Most azért, hogy ne nyújthassa ki kezét, és ne szakíthasson az élet fájáról is, hogy egyék, és örökké éljen,
23. kiűzte az Úristen az Éden kertjéből, hogy művelje a földet, amelyből vétetett.