7. Azután ezt mondta neki: Én az Úr vagyok, aki kihoztalak Úr-Kaszdimból, és neked adom ezt a földet örökségül.
8. Abrám ezt mondta: Ó, Uram, Uram! Miből tudom meg, hogy én öröklöm azt?
9. Ezt mondta neki: Hozz nekem egy hároméves üszőt, egy hároméves kecskét és egy hároméves kost, egy gerlicét és egy galambot.
10. Elhozta neki mindezeket, azután kettéhasította őket, és mindegyiknek az egyik felét a másik felével szemben helyezte el; de a madarakat nem hasította ketté.
11. Ekkor ragadozó madarak szálltak a húsdarabokra, de Abrám elhessegette őket.
12. Naplementekor az történt, hogy mély álomba merült Abrám, és rémítő nagy sötétség borult rá.
13. Ekkor az Úr azt mondta Abrámnak: Tudd meg, hogy a te utódaid jövevények lesznek egy olyan országban, amely nem az övék: rabszolgákká teszik, és nyomorgatják őket négyszáz évig.
14. De ítéletet tartok azon a népen is, amelyet szolgálnak, és azután nagy vagyonnal jönnek ki.
15. Te pedig békességgel térsz őseidhez, és késő vénségedben temetnek el.
16. Csak a negyedik nemzedék tér vissza ide, mert az emóriak gonoszsága még nem telt be.