4. Ekkor így szólt hozzá az Úr: Nem ő lesz az örökösöd, hanem az lesz az örökösöd, aki tőled fog származni.
5. Azután kivezette az Úr, és azt mondta: Tekints föl az égre, és számold meg a csillagokat, ha meg tudod számolni! Azt mondta neki: Ennyi utódod lesz!
6. Abrám hitt az Úrnak, aki ezért igaznak fogadta el őt.
7. Azután ezt mondta neki: Én az Úr vagyok, aki kihoztalak Úr-Kaszdimból, és neked adom ezt a földet örökségül.
8. Abrám ezt mondta: Ó, Uram, Uram! Miből tudom meg, hogy én öröklöm azt?
9. Ezt mondta neki: Hozz nekem egy hároméves üszőt, egy hároméves kecskét és egy hároméves kost, egy gerlicét és egy galambot.
10. Elhozta neki mindezeket, azután kettéhasította őket, és mindegyiknek az egyik felét a másik felével szemben helyezte el; de a madarakat nem hasította ketté.
11. Ekkor ragadozó madarak szálltak a húsdarabokra, de Abrám elhessegette őket.
12. Naplementekor az történt, hogy mély álomba merült Abrám, és rémítő nagy sötétség borult rá.
13. Ekkor az Úr azt mondta Abrámnak: Tudd meg, hogy a te utódaid jövevények lesznek egy olyan országban, amely nem az övék: rabszolgákká teszik, és nyomorgatják őket négyszáz évig.
14. De ítéletet tartok azon a népen is, amelyet szolgálnak, és azután nagy vagyonnal jönnek ki.
15. Te pedig békességgel térsz őseidhez, és késő vénségedben temetnek el.
16. Csak a negyedik nemzedék tér vissza ide, mert az emóriak gonoszsága még nem telt be.
17. Amikor lement a nap, és koromsötét lett, hirtelen füstölgő kemence és tüzes fáklya ment át ezek között a húsdarabok között.
18. Ezen a napon kötött az Úr szövetséget Abrámmal, és azt mondta: A te utódaidnak adom ezt a földet Egyiptom folyójától a nagy folyamig, az Eufrátesz folyamig,
19. a kénieket, kenizzieket és kadmóniakat,