1. Amikor Dávid élemedett korú, öreg ember lett, nem tudott fölmelegedni, bár betakargatták ruhákkal.
2. Akkor ezt mondták neki udvari emberei: Keresni kell urunknak, a királynak egy fiatal szüzet, hogy a király szolgálatára álljon, és őt ápolja. Ha ez a karjaidban fekszik, akkor majd fölmelegszel, uram, király!
3. Keresni kezdtek tehát Izráel egész területén egy szép leányt. Így találtak rá a súnémi Abiságra és bevitték a királyhoz.
4. Ez a leány igen szép volt, ő ápolta és szolgálta a királyt. De a király nem élt vele.
5. Adónijjá, Haggít fia elbizakodottan ezt mondta: Én leszek a király! És szerzett magának harci kocsikat, lovasokat és ötven férfit, akik előtte futottak.
6. Apja azonban életében sohasem vetette szemére, hogy miért tesz ilyet. Absolon után szülte őt anyja, és ő is igen szép termetű volt.
7. Tárgyalt Jóábbal, Cerújá fiával és Ebjátár pappal, ezek segítették Adónijját, és vele tartottak.
8. Viszont Cádók pap, Benájá, Jójádá fia, Nátán próféta, Simei és Réi, meg Dávid vitézei nem tartottak Adónijjával.
9. Egyszer Adónijjá juhokat, marhákat és hizlalt borjúkat áldozott a Zóhelet kövénél, a Rógél-forrás mellett, és meghívta minden testvérét, a királyfiakat, és a király szolgálatában álló júdaiakat mind.
10. Nem hívta meg viszont Nátán prófétát, Benáját, a vitézeket, meg a testvérét, Salamont sem.
11. Akkor ezt mondta Nátán Betsabénak, Salamon anyjának: Nem hallottad, hogy Adónijjá, Haggít fia lett a király úgy, hogy urunk, Dávid nem tud róla?!
12. Jöjj azért, hadd adjak neked tanácsot, hogyan mentsd meg életedet, és fiadnak, Salamonnak az életét.
13. Eredj, menj be Dávid királyhoz, és mondd ezt neki: Uram, király, te ezt ígérted esküvel szolgálólányodnak: A te fiad, Salamon lesz utánam a király, és ő fog a trónomra ülni! Miért lett akkor Adónijjá a király?
14. Amíg te a királlyal beszélsz, én is bemegyek utánad, és megerősítem szavaidat.