Ószövetség

Újszövetség

Máté 22:27-44 Karoli Biblia 1908 (HUNK)

27. Legutoljára pedig az asszony is meghala.

28. A feltámadáskor azért a hét közül melyiké lesz az asszony? Mert mindeniké vala.

29. Jézus pedig felelvén, monda nékik: Tévelyegtek, mivelhogy nem ismeritek sem az írásokat, sem az Istennek hatalmát.

30. Mert a feltámadáskor sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az Isten angyalai a mennyben.

31. A halottak feltámadása felől pedig nem olvastátok-é, a mit az Isten mondott néktek, így szólván:

32. Én vagyok az Ábrahám Istene, és az Izsák Istene, és a Jákób Istene; az Isten nem holtaknak, hanem élőknek Istene.

33. És a sokaság ezt hallván, csodálkozék az ő tudományán.

34. A farizeusok pedig, hallván, hogy a sadduczeusokat elnémította vala, egybegyűlének;

35. És megkérdé őt közülök egy törvénytudó, kisértvén őt, és mondván:

36. Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?

37. Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.

38. Ez az első és nagy parancsolat.

39. A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.

40. E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.

41. Mikor pedig a farizeusok összegyülekezének, kérdezé őket Jézus,

42. Mondván: Miképen vélekedtek ti a Krisztus felől? kinek a fia? Mondának néki: A Dávidé.

43. Monda nékik: Miképen hívja tehát őt Dávid lélekben Urának, ezt mondván:

44. Monda az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobb kezem felől, míglen vetem a te ellenségeidet a te lábaid alá zsámolyul.

Olvassa el a teljes fejezetet Máté 22