Ószövetség

Újszövetség

Máté 17:1-9 Karoli Biblia 1908 (HUNK)

1. És hat nap mulva magához vevé Jézus Pétert, Jakabot és ennek testvérét Jánost, és felvivé őket magokban egy magas hegyre.

2. És elváltozék előttök, és az ő orczája ragyog vala, mint a nap, ruhája pedig fehér lőn, mint a fényesség.

3. És ímé megjelenék ő nékik Mózes és Illés, a kik beszélnek vala ő vele.

4. Péter pedig megszólalván, monda Jézusnak: Uram, jó nékünk itt lennünk. Ha akarod, építsünk itt három hajlékot, néked egyet, Mózesnek is egyet, Illésnek is egyet.

5. Mikor ő még beszél vala, ímé, fényes felhő borítá be őket; és ímé szózat lőn a felhőből, mondván: Ez az én szerelmes Fiam, a kiben én gyönyörködöm: őt hallgassátok.

6. És a tanítványok a mint ezt hallák, arczra esének és igen megrémülének.

7. Jézus pedig hozzájok menvén, illeté őket, és monda: Keljetek fel és ne féljetek!

8. Mikor pedig szemeiket fölemelék, senkit sem látának, hanem csak Jézust egyedül.

9. És mikor a hegyről alájövének, megparancsolá nékik Jézus, mondván: Senkinek se mondjátok el a mit láttatok, míg fel nem támadt az embernek Fia a halálból.

Olvassa el a teljes fejezetet Máté 17