Ószövetség

Újszövetség

2 Korinthus 11:10-24 Karoli Biblia 1908 (HUNK)

10. Krisztus igazsága bennem, hogy én ettől a dicsekvéstől nem esem el Akhája vidékén.

11. Miért? Hogy nem szeretlek titeket? Tudja az Isten.

12. De a mit cselekszem, cselekedni is fogom, hogy elvágjam az alkalmat az alkalomkeresők elől; hogy a mivel dicsekesznek, olyanoknak találtassanak abban, mint mi is.

13. Mert az ilyenek hamis apostolok, álnok munkások, a kik a Krisztus apostolaivá változtatják át magukat.

14. Nem is csoda; hisz maga a Sátán is átváltoztatja magát világosság angyalává.

15. Nem nagy dolog azért, ha az ő szolgái is átváltoztatják magokat az igazság szolgáivá; a kiknek végök az ő cselekedeteik szerint lészen.

16. Ismét mondom: ne tartson engem senki esztelennek; de ha mégis, fogadjatok be mint esztelent is, hogy egy kicsit én is dicsekedhessem.

17. A mit mondok, nem az Úr szerint mondom, hanem mintegy esztelenül a dicsekvésnek ezzel a merészségével,

18. Mivelhogy sokan dicsekesznek test szerint, dicsekeszem én is.

19. Hisz okosak lévén, örömest eltűritek az eszteleneket.

20. Mert eltűritek, ha valaki leigáz titeket, ha valaki felfal, ha valaki megfog, ha valaki felfuvalkodik, ha valaki arczul ver titeket.

21. Szégyenkezve mondom, mivelhogy mi erőtelenek voltunk; de a miben merész valaki, esztelenül szólok, merész vagyok én is.

22. Héberek ők? Én is. Izráeliták-é? Én is. Ábrahám magva-é? Én is.

23. Krisztus szolgái-é? (balgatagul szólok) én méginkább; több fáradság, több vereség, több börtön, gyakorta való halálos veszedelem által.

24. A zsidóktól ötször kaptam negyvenet egy híján.

Olvassa el a teljes fejezetet 2 Korinthus 11