Ószövetség

Újszövetség

Zsoltárok 89:21-36 Karoli Biblia 1908 (HUNK)

21. Megtaláltam Dávidot, az én szolgámat; szent olajommal kentem fel őt,

22. A kivel állandóan vele lesz az én kezem, sőt az én karom erősíti meg őt.

23. Nem nyomhatja őt el az ellenség, és a gonosz ember sem nyomorgatja meg őt;

24. Mert ő előtte rontom meg az ő szorongatóit, és verem meg az ő gyűlölőit.

25. És vele lesz az én hűségem és kegyelmem, és az én nevemmel magasztaltatik fel az ő szarva.

26. És rávetem az ő kezét a tengerre, és az ő jobbját a folyóvizekre.

27. Ő így szólít engem: Atyám vagy te; én Istenem és szabadításom kősziklája!

28. Én meg elsőszülöttemmé teszem őt és felebbvalóvá a föld királyainál.

29. Örökké megtartom néki az én kegyelmemet, és az én szövetségem bizonyos marad ő vele.

30. És az ő magvát örökkévalóvá teszem, és az ő királyi székét, mint az egeknek napjait.

31. Ha az ő fiai elhagyják az én törvényemet, és nem járnak az én végzéseim szerint;

32. Ha az én rendeléseimet megtörik, és meg nem tartják az én parancsolatimat:

33. Akkor vesszővel látogatom meg az ő bűnöket, és vereségekkel az ő álnokságukat;

34. De az én kegyelmemet nem vonom meg tőle, és az én hűséges voltomban nem hazudom.

35. Nem töröm meg az én szövetségemet, és a mi kijött az én számból, el nem változtatom.

36. Megesküdtem egyszer az én szentségemre: vajjon megcsalhatnám-é Dávidot?

Olvassa el a teljes fejezetet Zsoltárok 89