40. Hányszor keserítették őt a pusztában, hányszor illették fájdalommal a kietlenben?!
41. És újra kísértették az Istent, és ingerelték Izráel szentjét.
42. Nem emlékeztek meg az ő kezéről, sem a napról, a melyen megváltotta őket a nyomorgatótól;
43. Midőn kitűzte jeleit Égyiptomban, és csodáit a Czoán mezején.
44. És vérré változtatta folyóikat, hogy nem ihatták patakjaikat.
45. Legyeket bocsáta reájok, a melyek emészték őket, és békát, a mely pusztítá őket.
46. Odaadta termésöket a szöcskének, s munkájuk gyümölcsét a sáskának.
47. Jégesővel pusztítá el szőlőjüket, s figefáikat kőesővel.
48. Odaveté barmaikat a jégesőnek, marháikat pedig a mennyköveknek.
49. Rájok bocsátá haragjának tüzét, mérgét, búsulását és a szorongatást: a gonosz angyalok seregét.
50. Utat tört haragjának, s nem tartotta meg a haláltól lelköket, és életöket döghalálnak veté.
51. És megöle minden elsőszülöttet Égyiptomban, az erő zsengéjét Khám sátoraiban.
52. Elindítá mint juhokat, az ő népét, s vezeté őket, mint nyájat a pusztában.