23. Legyen az ő asztalok előttök tőrré, és a bátorságosoknak hálóvá.
24. Setétüljenek meg az ő szemeik, hogy ne lássanak; és az ő derekukat tedd mindenkorra roskataggá.
25. Öntsd ki a te haragodat reájok, és a te haragodnak búsulása érje utól őket.
26. Legyen az ő palotájok puszta, és az ő hajlékukban ne legyen lakos;
27. Mert a kit te megvertél, azt üldözik, és a tőled sujtottak fájdalmát szólják meg.
28. Szedd össze álnokságaikat, és a te igazságodra ne jussanak el.
29. Töröltessenek ki az élők könyvéből, és az igazak közé ne irattassanak.
30. Engem pedig, a ki nyomorult és szenvedő vagyok, emeljen fel, oh Isten, a te segedelmed!
31. Dicsérem az Istennek nevét énekkel, és magasztalom hálaadással.
32. És kedvesebb lesz az Úr előtt az ökörnél, a szarvas és hasadt körmű tuloknál.
33. Látják ezt majd a szenvedők és örülnek; ti Istent keresők, elevenedjék a ti szívetek!
34. Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és az ő foglyait nem veti meg.
35. Dicsérjék őt az egek és a föld; a tengerek és a mi csak mozog azokban!
36. Mert megtartja Isten a Siont, és megépíti Júdának városait; és ott lakoznak majd és bírni fogják azt.
37. És az ő szolgáinak maradékai öröklik azt, és abban laknak majd, a kik szeretik az ő nevét.