Ószövetség

Újszövetség

Zsoltárok 55:7-16 Karoli Biblia 1908 (HUNK)

7. Mondám: Vajha szárnyam volna, mint a galambnak! Elrepülnék és nyugodnám.

8. Ímé, messze elmennék és a pusztában lakoznám. Szela.

9. Sietnék kiszabadulni e sebes szélből, e forgószélből.

10. Rontsd meg Uram, és oszlasd meg az ő nyelvöket; mert erőszakot és háborgást látok a városban.

11. Nappal és éjjel körüljárják azt annak kőfalainál, bent hamisság és ártalom van abban.

12. Veszedelem van bensejében; s nem távozik annak teréről a zsarnokság és csalárdság.

13. Mert nem ellenség szidalmazott engem, hisz azt elszenvedném; nem gyűlölőm emelte fel magát ellenem, hiszen elrejtettem volna magamat az elől:

14. Hanem te, hozzám hasonló halandó, én barátom és ismerősöm,

15. A kik együtt édes bizalomban éltünk; az Isten házába jártunk a tömegben.

16. A halál vegye őket körül, elevenen szálljanak a Seolba; mert gonoszság van lakásukban, kebelökben.

Olvassa el a teljes fejezetet Zsoltárok 55