Ószövetség

Újszövetség

Zsoltárok 37:9-24 Karoli Biblia 1908 (HUNK)

9. Mert az elvetemültek kivágattatnak; de a kik az Urat várják, öröklik a földet.

10. Egy kevés idő még és nincs gonosz; nézed a helyét és nincsen ott.

11. A szelidek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek nagy békességben.

12. Fondorkodik a gonosz az igaz ellen, és fogait csikorgatja rá:

13. Az Úr neveti őt, mert látja, hogy eljő az ő napja.

14. Fegyvert vonnak a gonoszok; felvonják ívöket, hogy a szegényt és nyomorultat elejtsék, és leöljék az igazán élőket;

15. De fegyverök saját szívökbe hat, és ívök eltörik.

16. Jobb a kevés az igaznak, mint a sok gonosznak az ő gazdagsága.

17. Mert a gonoszok karja eltörik, de az igazakat támogatja az Úr.

18. Jól tudja az Úr a feddhetetleneknek napjait, és hogy örökségök mindörökké meglesz.

19. Nem szégyenülnek meg a veszedelmes időben, és jóllaknak az éhség napjaiban.

20. De a gonoszok elvesznek, és az Úrnak ellensége, mint a liget ékessége, elmúlik, füstként múlik el.

21. Kölcsön kér a gonosz és meg nem fizet, de az igaz irgalmas és adakozó.

22. Mert a kiket ő megáld, öröklik a földet, és a kiket ő megátkoz, kivágattatnak azok.

23. Az Úr szilárdítja meg az igaz ember lépteit, és útját kedveli.

24. Ha elesik, nem terül el, mert az Úr támogatja kezével.

Olvassa el a teljes fejezetet Zsoltárok 37