Ószövetség

Újszövetség

Zsoltárok 36:1-13 Karoli Biblia 1908 (HUNK)

1. Az éneklőmesternek; az Úr szolgájáé, Dávidé.

2. A gonosznak hamissága felől így gondolkozom szívemben: nincs ő előtte isten-félelem;

3. Mert hízeleg néki önmagának, ha bűnét elkövetheti, ha gyűlölködhetik.

4. Szájának beszéde hiábavalóság és hamisság; megszünt bölcs lenni és jót cselekedni.

5. Hiábavalóságot gondol ágyában; nem a jó útra áll, és nem veti meg a rosszat.

6. Uram, az égig ér a te kegyelmességed; a te hűséged a felhőkig!

7. Igazságod, mint Isten hegyei; ítéleteid, mint a nagy mélységek; az embert és barmot te tartod meg, Uram!

8. Oh Isten, milyen drága a te kegyelmességed; az embernek fiai a te szárnyaidnak árnyékába menekülnek.

9. Dúslakodnak házadnak bőséges javaiban; megitatod őket gyönyörűségeid folyóvizéből.

10. Mert nálad van az életnek forrása; a te világosságod által látunk világosságot.

11. Terjeszd ki kegyelmességedet a te ismerőidre, és igazságodat az igaz szívűekre.

12. Ne támadjon engem a kevélynek lába, és ne üldözzön engem a gonosznak keze.

13. Hullnak már a gonosztevők; eltaszíttatnak és nem állhatnak fel!

Olvassa el a teljes fejezetet Zsoltárok 36