14. Mintha barátom, testvérem volna, úgy jártam-keltem érte; mintha anyámat siratnám, úgy jártam bútól meghajolva:
15. Ők pedig örültek az én bukásomon és összegyűltek; összegyűltek ellenem a rágalmazók, tudtom nélkül gyaláztak és nem nyugodtak,
16. Ingyenélők léha csúfkodásai közt fogaikat vicsorgatva rám.
17. Oh Uram, meddig nézed? Szabadítsd meg lelkemet tombolásaiktól, az oroszlánkölyköktől az én egyetlenemet.
18. Dicsérlek a nagy gyülekezetben, az erős nép között magasztallak téged.
19. Ne örüljenek rajtam az én hazug ellenségeim, méltatlan gyűlölőim se hunyorgassanak rám.
20. Mert nem beszélnek békességet, hanem a kik békességesek e földön, azok ellen álnok dolgokat koholnak.
21. Föltátották rám szájokat, azt mondták: Haha! Haha! Látta a szemünk.
22. Láttad, oh Uram – ne hallgass, oh Uram; ne légy távol tőlem!
23. Serkenj föl, ébredj ítéletemre, oh Uram, Istenem, az én ügyemért.
24. Ítélj meg engem a te igazságod szerint, oh Uram, Istenem, hogy ne öröljenek rajtam!
25. Ne mondhassák szívökben: Örülj mi lelkünk! Ne mondhassák: Elnyeltük őt!