Ószövetség

Újszövetség

Zsoltárok 30:2-13 Karoli Biblia 1908 (HUNK)

2. Magasztallak Uram, hogy felemeltél engem, és nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek rajtam.

3. Uram, Istenem, hozzád kiáltottam, és te meggyógyítottál engem!

4. Uram, felhoztad a Seolból az én lelkemet, fölélesztettél a sírbaszállók közül.

5. Zengedezzetek az Úrnak, ti hívei! Dicsőítsétek szent emlékezetét.

6. Mert csak pillanatig tart haragja, de élethossziglan jóakarata; este bánat száll be hozzánk, reggelre öröm.

7. Azt mondtam azért én jó állapotomban: Nem rendülhetek meg soha.

8. Uram, jókedvedből erősséget állítottál föl hegyemre; de elrejtéd orczádat, és megroskadtam.

9. Hozzád kiáltok, Uram! Az én Uramnak irgalmáért könyörgök!

10. Mit használ vérem, ha sírba szállok? Dicsér-e téged a por; hirdeti-é igazságodat?

11. Hallgass meg, Uram, könyörülj rajtam! Uram, légy segítségem!

12. Siralmamat vígságra fordítottad, leoldoztad gyászruhámat, körülöveztél örömmel.

13. Hogy zengjen néked és el ne hallgasson felőled a dicséret: Uram, én Istenem, örökké dicsőítlek téged.

Olvassa el a teljes fejezetet Zsoltárok 30