Ószövetség

Újszövetség

Zsoltárok 22:6-13 Karoli Biblia 1908 (HUNK)

6. Hozzád kiáltottak és megmenekültek; benned bíztak és nem szégyenültek meg.

7. De én féreg vagyok s nem férfiú; embereknek csúfja és a nép útálata.

8. A kik engem látnak, mind csúfolkodnak rajtam, félrehúzzák ajkaikat és hajtogatják fejöket:

9. Az Úrra bízta magát, mentse meg őt; szabadítsa meg őt, hiszen gyönyörködött benne!

10. Mert te hoztál ki engem az anyám méhéből, és biztattál engem anyámnak emlőin.

11. Születésem óta a te gondod voltam; anyám méhétől fogva te voltál Istenem.

12. Ne légy messze tőlem, mert közel a nyomorúság, és nincs, a ki segítsen.

13. Tulkok sokasága kerített be engem, körülfogtak engem Básán bikái.

Olvassa el a teljes fejezetet Zsoltárok 22