5. Benned bíztak atyáink; bíztak és te megszabadítottad őket.
6. Hozzád kiáltottak és megmenekültek; benned bíztak és nem szégyenültek meg.
7. De én féreg vagyok s nem férfiú; embereknek csúfja és a nép útálata.
8. A kik engem látnak, mind csúfolkodnak rajtam, félrehúzzák ajkaikat és hajtogatják fejöket:
9. Az Úrra bízta magát, mentse meg őt; szabadítsa meg őt, hiszen gyönyörködött benne!
10. Mert te hoztál ki engem az anyám méhéből, és biztattál engem anyámnak emlőin.
11. Születésem óta a te gondod voltam; anyám méhétől fogva te voltál Istenem.
12. Ne légy messze tőlem, mert közel a nyomorúság, és nincs, a ki segítsen.
13. Tulkok sokasága kerített be engem, körülfogtak engem Básán bikái.
14. Feltátották rám szájokat, mint a ragadozó és ordító oroszlán.
15. Mint a víz, úgy kiöntettem; csontjaim mind széthullottak; szívem olyan lett, mint a viasz, megolvadt belső részeim között.
16. Erőm kiszáradt, mint cserép, nyelvem ínyemhez tapadt, és a halál porába fektetsz engemet.
17. Mert ebek vettek körül engem, a gonoszok serege körülfogott; átlyukasztották kezeimet és lábaimat.
18. Megszámlálhatnám minden csontomat, ők pedig csak néznek s bámulnak rám.
19. Megosztoznak ruháimon, és köntösömre sorsot vetnek.
20. De te, Uram, ne légy messze tőlem; én erősségem, siess segítségemre.
21. Szabadítsd meg lelkemet a kardtól, s az én egyetlenemet a kutyák körmeiből.
22. Ments meg engem az oroszlán torkából, és a bivalyok szarvai közül hallgass meg engem.
23. Hadd hirdessem nevedet atyámfiainak, és dicsérjelek téged a gyülekezetben.
24. Ti, a kik félitek az Urat, dicsérjétek őt! Jákób minden ivadékai dicsőítsétek őt, és féljétek őt Izráel minden magzata!