Ószövetség

Újszövetség

Zsoltárok 119:106-120 Karoli Biblia 1908 (HUNK)

106. Megesküdtem és megállom, hogy megtartom a te igazságodnak ítéleteit.

107. Felette nagy nyomorúságban vagyok; Uram, eleveníts meg a te igéd szerint.

108. Szájamnak önkéntes áldozatai legyenek kedvesek előtted Uram! és taníts meg a te ítéleteidre.

109. Lelkem mindig veszedelemben van, mindazáltal a te törvényedről el nem feledkezem.

110. Tőrt vetettek ellenem az istentelenek, de a te határozataidtól el nem tévelyedtem.

111. A te bizonyságaid az én örökségem mindenha, mert szívemnek örömei azok.

112. Az én szívem hajlik a te rendeléseid teljesítésére mindenha és mindvégig.

113. Az állhatatlanokat gyűlölöm, de a te törvényedet szeretem.

114. Menedékem és paizsom vagy te; igédben van az én reménységem.

115. Távozzatok tőlem gonoszok, hogy megőrizzem az én Istenemnek parancsolatait.

116. Támogass engem a te beszéded szerint, hogy éljek, és ne engedd, hogy megszégyenüljek reménységemben.

117. Segélj, hogy megmaradjak, és gyönyörködjem a te rendeléseidben szüntelen.

118. Megtapodod mindazokat, a kik rendeléseidtől elhajolnak, mert az ő álnokságuk hazugság.

119. Mint salakot mind elveted e földnek istenteleneit, azért szeretem a te bizonyságaidat.

120. Borzad testem a tőled való félelem miatt, és félek a te ítéleteidtől.

Olvassa el a teljes fejezetet Zsoltárok 119