Ószövetség

Újszövetség

Zsoltárok 119:102-116 Karoli Biblia 1908 (HUNK)

102. Nem távoztam el a te ítéleteidtől, mert te oktattál engem.

103. Mily édes az én ínyemnek a te beszéded; méznél édesbb az az én számnak!

104. A te határozataidból leszek értelmes, gyűlölöm azért a hamisságnak minden ösvényét.

105. Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága.

106. Megesküdtem és megállom, hogy megtartom a te igazságodnak ítéleteit.

107. Felette nagy nyomorúságban vagyok; Uram, eleveníts meg a te igéd szerint.

108. Szájamnak önkéntes áldozatai legyenek kedvesek előtted Uram! és taníts meg a te ítéleteidre.

109. Lelkem mindig veszedelemben van, mindazáltal a te törvényedről el nem feledkezem.

110. Tőrt vetettek ellenem az istentelenek, de a te határozataidtól el nem tévelyedtem.

111. A te bizonyságaid az én örökségem mindenha, mert szívemnek örömei azok.

112. Az én szívem hajlik a te rendeléseid teljesítésére mindenha és mindvégig.

113. Az állhatatlanokat gyűlölöm, de a te törvényedet szeretem.

114. Menedékem és paizsom vagy te; igédben van az én reménységem.

115. Távozzatok tőlem gonoszok, hogy megőrizzem az én Istenemnek parancsolatait.

116. Támogass engem a te beszéded szerint, hogy éljek, és ne engedd, hogy megszégyenüljek reménységemben.

Olvassa el a teljes fejezetet Zsoltárok 119