6. De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket.
7. És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.
8. Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
9. Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!
10. A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;
11. Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;
12. Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.
13. De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.
14. Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.
15. Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
16. Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!
17. A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak.
18. Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.
19. De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket.
20. Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből.
21. Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
22. És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel!