27. Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.
28. De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.
29. Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.
30. És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.
31. Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért!
32. És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!
33. Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;
34. Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.
35. Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.
36. És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek.