Ószövetség

Újszövetség

Zsoltárok 104:10-26 Karoli Biblia 1908 (HUNK)

10. A ki elbocsátja a forrásokat a völgyekbe, hogy folydogáljanak a hegyek között;

11. Megitassák a mezőnek minden állatát; a vadszamarak is megoltsák szomjúságukat.

12. Mellettök lakoznak az égnek madarai, az ágak közül hangicsálnak.

13. A ki megöntözi a hegyeket az ő palotájából; a te munkáidnak gyümölcséből megelégíttetik a föld.

14. A ki füvet sarjaszt a barmoknak és növényeket az embereknek hasznára, hogy eledelt vegyenek a földből,

15. És bort, a mely megvidámítja a halandónak szívét, fényesebbé teszi az orczát az olajnál; és kenyeret, a mely megerősíti a halandónak szívét.

16. Megelégíttetnek az Úrnak fái, a Libánonnak czédrusai, a melyeket plántált;

17. A melyeken madarak fészkelnek: az eszterág, a melynek a cziprusok a háza.

18. A magas hegyek a vadkecskéknek, a sziklák hörcsögöknek menedéke.

19. Teremtett holdat ünnepeknek mutatására; a napot, a mely lenyugovását tudja.

20. Szerzett setétséget, hogy éjszaka legyen, a melyben szétjárjanak a mezőnek összes vadai;

21. Az oroszlánkölykök, a melyek ordítanak a prédáért, sürgetvén Istentől eledelöket.

22. Ha felkél a nap, elrejtőznek és hajlékaikban heverésznek;

23. Az ember munkájára megy ki, és az ő dolgára mind estvéig.

24. Mily számtalanok a te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a te gazdagságoddal.

25. Ez a nagy és széles tenger! Itt vannak benne a megszámlálhatatlan csúszók; apró állatok nagyokkal együtt.

26. Amott gályák járnak s czethal, a melyet azért formáltál, hogy játszadozzék benne.

Olvassa el a teljes fejezetet Zsoltárok 104