28. Az igaznak elméje meggondolja, mit szóljon; az istenteleneknek pedig szája ontja a gonoszt.
29. Messze van az Úr az istentelenektől; az igazaknak pedig könyörgését meghallgatja.
30. A szemek világa megvidámítja a szívet; a jó hír megerősíti a csontokat.
31. A mely fül hallgatja az életnek dorgálását, a bölcsek között lakik.
32. A ki elvonja magát az erkölcsi tanítástól, megútálja az ő lelkét; a ki pedig hallgatja a feddést, értelmet szerez.
33. Az Úrnak félelme a bölcseségnek tudománya, és a tisztességnek előtte jár az alázatosság.