22. Hiábavalók lesznek a gondolatok, mikor nincs tanács; de a tanácsosok sokaságában előmennek.
23. Öröme van az embernek szája feleletében; és az idejében mondott beszéd, oh mely igen jó!
24. Az életnek úta felfelé van az értelmes ember számára, hogy eltávozzék a pokoltól, mely aláfelé van.
25. A kevélyeknek házát kiszakgatja az Úr; megerősíti pedig az özvegynek határát.
26. Útálatosak az Úrnak a gonosz gondolatok; de kedvesek a tiszta beszédek.
27. Megháborítja az ő házát, a ki követi a telhetetlenséget; a ki pedig gyűlöli az ajándékokat, él az.
28. Az igaznak elméje meggondolja, mit szóljon; az istenteleneknek pedig szája ontja a gonoszt.
29. Messze van az Úr az istentelenektől; az igazaknak pedig könyörgését meghallgatja.
30. A szemek világa megvidámítja a szívet; a jó hír megerősíti a csontokat.
31. A mely fül hallgatja az életnek dorgálását, a bölcsek között lakik.
32. A ki elvonja magát az erkölcsi tanítástól, megútálja az ő lelkét; a ki pedig hallgatja a feddést, értelmet szerez.
33. Az Úrnak félelme a bölcseségnek tudománya, és a tisztességnek előtte jár az alázatosság.