Ószövetség

Újszövetség

Jób 4:7-17 Karoli Biblia 1908 (HUNK)

7. Emlékezzél, kérlek, ki az, a ki elveszett ártatlanul, és hol töröltettek el az igazak?

8. A mint én láttam, a kik hamisságot szántanak és gonoszságot vetnek, ugyanazt aratnak.

9. Az Istennek lehelletétől elvesznek, az ő haragjának szelétől elpusztulnak.

10. Az oroszlán ordítása, a sakál üvöltése, és az oroszlán-kölykök fogai megsemmisülnek.

11. Az agg oroszlán elvész, ha nincs martaléka, a nőstény oroszlán kölykei elszélednek.

12. Szó lopódzék hozzám, s valami nesz üté meg abból fülemet.

13. Éjjeli látásokon való töprengések között, mikor mély álom fogja el az embereket.

14. Félelem szálla rám, és rettegés, s megreszketteté minden csontomat.

15. Valami szellem suhant el előttem, s testemnek szőre felborzolódék.

16. Megálla, de ábrázatját föl nem ismerém, egy alak vala szemeim előtt, mély csend, és ilyen szót hallék:

17. Vajjon a halandó igaz-é Istennél: az ő teremtője előtt tiszta-é az ember?

Olvassa el a teljes fejezetet Jób 4