1. És felele a témáni Elifáz, és monda:
2. Ha szólni próbálunk hozzád, zokon veszed-é? De hát ki bírná türtőztetni magát a beszédben?
3. Ímé sokakat oktattál, és a megfáradott kezeket megerősítetted;
4. A tántorgót a te beszédeid fentartották, és a reszkető térdeket megerősítetted;
5. Most, hogy rád jött a sor, zokon veszed; hogy téged ért a baj, elrettensz!
6. Nem bizodalmad-é a te istenfélelmed, s nem reménységed-é utaidnak becsületessége?
7. Emlékezzél, kérlek, ki az, a ki elveszett ártatlanul, és hol töröltettek el az igazak?
8. A mint én láttam, a kik hamisságot szántanak és gonoszságot vetnek, ugyanazt aratnak.