Ószövetség

Újszövetség

Jób 31:4-23 Karoli Biblia 1908 (HUNK)

4. Avagy nem láthatta-é utaimat, és nem számlálhatta-é meg lépéseimet?

5. Ha én csalárdsággal jártam, vagy az én lábam álnokságra sietett:

6. Az ő igazságának mérlegével mérjen meg engem, és megismeri Isten az én ártatlanságomat!

7. Ha az én lépésem letért az útról és az én lelkem követte szemeimet, vagy kezeimhez szenny tapadt:

8. Hadd vessek én és más egye meg, és tépjék ki az én maradékaimat gyökerestől!

9. Ha az én szívem asszony után bomlott, és leselkedtem az én felebarátomnak ajtaján:

10. Az én feleségem másnak őröljön, és mások hajoljanak rája.

11. Mert gyalázatosság volna ez, és birák elé tartozó bűn.

12. Mert tűz volna ez, a mely pokolig emésztene, és minden jövedelmemet tövestől kiirtaná.

13. Ha megvetettem volna igazát az én szolgámnak és szolgálómnak, mikor pert kezdtek ellenem:

14. Mi tevő lennék, ha felkelne az Isten, és ha meglátogatna: mit felelnék néki?

15. Nem az teremtette-é őt is, a ki engem teremtett anyám méhében; nem egyugyanaz formált-é bennünket anyánk ölében?

16. Ha a szegények kivánságát megtagadtam, és az özvegy szemeit epedni engedtem;

17. És ha falatomat egymagam ettem meg, és az árva abból nem evett;

18. Hiszen ifjúságom óta, mint atyánál nevekedett nálam, és anyámnak méhétől kezdve vezettem őt!

19. Ha láttam a ruhátlant veszni indulni, és takaró nélkül a szegényt;

20. Hogyha nem áldottak engem az ő ágyékai, és az én juhaim gyapjából fel nem melegedett;

21. Ha az árva ellen kezemet felemeltem, mert láttam a kapuban az én segítségemet;

22. A lapoczkájáról essék ki a vállam, és a forgócsontról szakadjon le karom!

23. Hiszen úgy rettegtem Isten csapásától, és fensége előtt tehetetlen valék!

Olvassa el a teljes fejezetet Jób 31