16. Ha a szegények kivánságát megtagadtam, és az özvegy szemeit epedni engedtem;
17. És ha falatomat egymagam ettem meg, és az árva abból nem evett;
18. Hiszen ifjúságom óta, mint atyánál nevekedett nálam, és anyámnak méhétől kezdve vezettem őt!
19. Ha láttam a ruhátlant veszni indulni, és takaró nélkül a szegényt;
20. Hogyha nem áldottak engem az ő ágyékai, és az én juhaim gyapjából fel nem melegedett;
21. Ha az árva ellen kezemet felemeltem, mert láttam a kapuban az én segítségemet;
22. A lapoczkájáról essék ki a vállam, és a forgócsontról szakadjon le karom!
23. Hiszen úgy rettegtem Isten csapásától, és fensége előtt tehetetlen valék!
24. Ha reménységemet aranyba vetettem, és azt mondtam az olvasztott aranynak: Én bizodalmam!
25. Ha örültem azon, hogy nagy a gazdagságom, és hogy sokat szerzett az én kezem;
26. Ha néztem a napot, mikor fényesen ragyogott, és a holdat, mikor méltósággal haladt,
27. És az én szívem titkon elcsábult, és szájammal megcsókoltam a kezemet:
28. Ez is biró elé tartozó bűn volna, mert ámítottam volna az Istent oda fent!
29. Ha örvendeztem az engem gyűlölőnek nyomorúságán, és ugráltam örömömben, hogy azt baj érte;