8. Átkozzák meg azt, a kik a nappalt átkozzák, a kik bátrak felingerelni a leviathánt.
9. Sötétüljenek el az ő estvéjének csillagai; várja a világosságot, de az ne legyen, és ne lássa a hajnalnak pirját!
10. Mert nem zárta be az én anyám méhének ajtait, és nem rejtette el szemeim elől a nyomorúságot.
11. Mért is nem haltam meg fogantatásomkor; mért is ki nem multam, mihelyt megszülettem?
12. Mért vettek fel engem térdre, és mért az emlőkre, hogy szopjam?!
13. Mert most feküdném és nyugodnám, aludnám és akkor nyugton pihenhetnék –
14. Királyokkal és az ország tanácsosaival, a kik magoknak kőhalmokat építenek.
15. Vagy fejedelmekkel, a kiknek aranyuk van, a kik ezüsttel töltik meg házaikat.
16. Vagy mért nem lettem olyan, mint az elásott, idétlen gyermek, mint a világosságot sem látott kisdedek?
17. Ott a gonoszok megszünnek a fenyegetéstől, és ott megnyugosznak, a kiknek erejök ellankadt.