Ószövetség

Újszövetség

Jób 22:17-25 Karoli Biblia 1908 (HUNK)

17. A kik azt mondják vala Istennek: Távozzál el tőlünk! És mit cselekedék velök a Mindenható?

18. Ő pedig megtöltötte házaikat jóval. De az istentelenek tanácsa távol legyen tőlem.

19. Látják ezt az igazak és örülnek rajta, az ártatlan pedig csúfolja őket:

20. Valósággal kigyomláltatott a mi ellenségünk, és az ő maradékjokat tűz emészti meg!

21. Bízd csak azért magadat ő reá és légy békességben: ezekből jó származik reád.

22. Végy csak oktatást az ő szájából, és vésd szívedbe az ő beszédeit!

23. Ha megtérsz a Mindenhatóhoz, megépíttetel, és az álnokságot távol űzöd a te sátorodtól.

24. Vesd a porba a nemes érczet, és a patakok kavicsába az ofiri aranyat:

25. És akkor a Mindenható lesz a te nemes érczed és a te ragyogó ezüstöd.

Olvassa el a teljes fejezetet Jób 22