1. Felele pedig a Naamából való Czófár, és monda:
2. Mindamellett az én gondolataim feleletre kényszerítenek engem, és e miatt nagy az izgatottság bennem.
3. Hallom gyalázatos dorgáltatásomat, de az én értelmes lelkem megfelel majd értem.
4. Tudod-é azt, hogy eleitől fogva, mióta az embert e földre helyheztette,
5. Az istentelenek vígassága rövid ideig tartó, és a képmutató öröme egy szempillantásig való?
6. Ha szinte az égig érne is az ő magassága, és a felleget érné is a fejével:
7. Mint az emésztete, úgy vész el örökre, és a kik látták, azt mondják: Hol van ő?
8. Mint az álom, úgy elrepül és nem találják őt; eltünik, mint az éjjeli látomás.