3. Tízszer is meggyaláztatok már engem; nem pirultok, hogy így erősködtök ellenem?
4. Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésem énmagamra hárul.
5. Avagy csakugyan pöffeszkedni akartok ellenem, és feddődni az én gyalázatom felett?
6. Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg engem, és az ő hálójával ő vett engem körül.
7. Ímé, kiáltozom az erőszak miatt, de meg nem hallgattatom, segélyért kiáltok, de nincsen igazság.
8. Utamat úgy elgátolta, hogy nem mehetek át rajta, és az én ösvényemre sötétséget vetett.
9. Tisztességemből kivetkőztetett, és fejemnek koronáját elvevé.
10. Megronta köröskörül, hogy elveszszek, és reménységemet, mint a fát, letördelé.
11. Felgerjesztette haragját ellenem, és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.
12. Seregei együtt jövének be és utat csinálnak ellenem, és az én sátorom mellett táboroznak.
13. Atyámfiait távol űzé mellőlem, barátaim egészen elidegenedtek tőlem.
14. Rokonaim visszahúzódtak, ismerőseim pedig elfelejtkeznek rólam.
15. Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tartanak engem, jövevény lettem előttök.
16. Ha a szolgámat kiáltom, nem felel, még ha könyörgök is néki.
17. Lehelletem idegenné lett házastársam előtt, s könyörgésem az én ágyékom magzatai előtt.