13. Atyámfiait távol űzé mellőlem, barátaim egészen elidegenedtek tőlem.
14. Rokonaim visszahúzódtak, ismerőseim pedig elfelejtkeznek rólam.
15. Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tartanak engem, jövevény lettem előttök.
16. Ha a szolgámat kiáltom, nem felel, még ha könyörgök is néki.
17. Lehelletem idegenné lett házastársam előtt, s könyörgésem az én ágyékom magzatai előtt.
18. Még a kisdedek is megvetnek engem, ha fölkelek, ellenem szólnak nékem.
19. Megútált minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem fordultak.
20. Bőrömhöz és húsomhoz ragadt az én csontom, csak fogam húsával menekültem meg.
21. Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, oh ti barátaim, mert az Isten keze érintett engem!
22. Miért üldöztök engem úgy, mint az Isten, és mért nem elégesztek meg a testemmel?
23. Oh, vajha az én beszédeim leirattatnának, oh, vajha könyvbe feljegyeztetnének!
24. Vasvesszővel és ónnal örökre kősziklába metszetnének!
25. Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.