17. Elmondom néked, hallgass rám, és a mint láttam, úgy beszélem el;
18. A mit a bölcsek is hirdettek, és nem titkoltak el, mint atyáiktól valót;
19. A kiknek egyedül adatott vala a föld, és közöttük idegen nem megy vala.
20. Az istentelen kínozza önmagát egész életében, és az erőszakoskodó előtt is rejtve van az ő esztendeinek száma.
21. A félelem hangja cseng az ő füleiben; a békesség idején tör rá a pusztító!
22. Nem hiszi, hogy kijut a sötétségből, mert kard hegyére van ő kiszemelve.
23. Kenyér után futkos, hogy hol volna? Tudja, hogy közel van hozzá a sötétség napja.