16. Mennyivel kevésbbé az útálatos és a megromlott ember, a ki úgy nyeli a hamisságot, mint a vizet?!
17. Elmondom néked, hallgass rám, és a mint láttam, úgy beszélem el;
18. A mit a bölcsek is hirdettek, és nem titkoltak el, mint atyáiktól valót;
19. A kiknek egyedül adatott vala a föld, és közöttük idegen nem megy vala.
20. Az istentelen kínozza önmagát egész életében, és az erőszakoskodó előtt is rejtve van az ő esztendeinek száma.
21. A félelem hangja cseng az ő füleiben; a békesség idején tör rá a pusztító!
22. Nem hiszi, hogy kijut a sötétségből, mert kard hegyére van ő kiszemelve.
23. Kenyér után futkos, hogy hol volna? Tudja, hogy közel van hozzá a sötétség napja.
24. Háborgatják őt a nyomorúság és rettegés; leverik őt, mint valami háborúra felkészült király.
25. Mert az Isten ellen nyujtotta ki kezét, és erősködött a Mindenható ellen;
26. Kinyujtott nyakkal rohant ellene, domború pajzsainak fellege alatt.
27. Mivel befedezte az arczát kövérséggel, és hájat borított tomporára;
28. És lakozott elrombolt városokban; lakatlan házakban, a melyek dűlőfélben vannak:
29. Meg nem gazdagodik, vagyona meg nem marad, jószága nem lepi el a földet.