8. De a nemes nemes dolgokat tervel, és a nemes dolgokban meg is marad.
9. Ti gondtalan asszonyok, keljetek fel, halljátok szavam’, és ti elbizakodott leányzók, vegyétek füleitekbe beszédem’!
10. Kevés idő multán megháborodtok ti elbizakodottak, mert elvész a szüret, és gyümölcsszedés sem lesz.
11. Reszkessetek, ti gondtalanok, rettenjetek meg, ti elbizakodottak; vetkezzetek mezítelenre és övezzétek fel ágyékaitokat gyászruhával.
12. Gyászolják az emlőket, a szép mezőket, a termő szőlőtőket.
13. Népemnek földét tüske, tövis verte fel, és az örvendő városnak minden öröm-házait;
14. A paloták elhagyatvák, a város zaja elnémult, torony és bástya barlangokká lettek örökre, hol a vadszamár kedvére él, a nyájak meg legelnek.
15. Míglen kiöntetik reánk a lélek a magasból, és lészen a puszta termőfölddé, és a termőföld erdőnek tartatik;
16. És lakozik a pusztában jogosság, és igazság fog ülni a termőföldön;