17. Akkor éneklé az Izráel ez éneket: Jőjj fel óh kút! énekeljetek néki!
18. Kút, a melyet fejedelmek ástak; a nép előkelői vájtak, kormánypálczával, vezérbotjaikkal. És a pusztából Mathanába menének.
19. És Mathanából Nahaliélbe, és Nahaliélből Bámóthba.
20. Bámóthból pedig abba a völgybe, a mely Moáb mezején van, onnan a Piszga tetejére, a mely a sivatagra néz.
21. És külde Izráel követeket Szíhonhoz, az Emoreusok királyához, mondván:
22. Hadd mehessek át a te földeden! Nem hajlunk mezőre, sem szőlőre, kútvizet sem iszunk; az országúton megyünk, míg átmegyünk a te határodon.