20. És a Gád fiai törzséből való seregnek feje vala Eliásáf, Dehuélnek fia.
21. Elindulának a Kéhátiták is, a szentség hordozói, és amazok felállíták vala a hajlékot, míg ezek oda jutnak vala.
22. Azután elindula az Efraim fiai táborának zászlója az ő seregei szerint, és az ő seregének feje vala Elisáma, Ammihúdnak fia.
23. A Manasse fiai törzséből való seregnek feje vala Gámliél, Pédasúrnak fia.
24. A Benjámin fiai törzséből való seregnek feje vala Abidán, Gideóninak fia.
25. Utolszor indula el a Dán fiai táborának zászlója, mint az egész tábornak utócsapata az ő seregei szerint; és az ő seregének feje vala Ahiézer, az Ammisaddai fia.
26. Az Áser fiai törzséből való seregnek pedig feje vala Págiel, Okhránnak fia.
27. És a Nafthali fiai törzséből való seregnek feje vala Akhira, az Enán fia.
28. Ilyen vala Izráel fiainak menetele az ő seregeik szerint: ekképen mentek.
29. Monda pedig Mózes Hóbábnak, a ki fia vala a Midiánból való Reuélnek, a Mózes ipának: Arra a helyre indulunk mi, a mely felől azt mondta vala az Úr: néktek adom. Jer el velünk, és jól teszünk veled, mert az Úr jót igért Izráelnek.
30. Az pedig felele néki: Nem megyek, hanem az én földemre és az én rokonaim közé megyek.
31. És monda Mózes: Kérlek, ne hagyj el minket: mert te tudod, hol kell megszállanunk e pusztában, és légy nékünk szemünk gyanánt.
32. És ha eljösz velünk, a mi jót cselekszik velünk az Úr, közöljük azt veled.
33. Elmenének azért az Úr hegyétől háromnapi járásnyira, és az Úr szövetségének ládája megyen vala ő előttök háromnapi járásnyira, hogy kiszemelje nékik: hol kelljen megszállaniok.
34. És az Úr felhője vala ő rajtok nappal, mikor elindulának a táborból.