15. És nevezé Jákób a hely nevét, a hol az Isten szólott vala ő vele, Béthelnek.
16. És elindúlának Béthelből, s mikor Efratától, hogy oda érjenek, már csak egy dűlőföldre valának, szűle Rákhel, és nehéz vala az ő szűlése.
17. S vajudása közben monda néki a bába: Ne félj, mert most is fiad lesz.
18. És mikor lelke kiméne, mert meghala, nevezé nevét Benóninak, az atyja pedig nevezé őt Benjáminnak.
19. És meghala Rákhel, és eltemetteték az Efratába (azaz Bethlehembe) vivő úton.
20. És emlékoszlopot állíta Jákób az ő sírja fölött. Rákhel sírjának emlékoszlopa az mind e mai napig.
21. Azután tovább költözék Izráel, és a Héder tornyán túl voná fel sátorát.
22. Lőn pedig, mikor Izráel azon a földön lakozék, elméne Rúben, és hála Bilhával, az ő atyjának ágyasával, s meghallá Izráel. Valának pedig a Jákób fiai tizenketten.
23. Lea fiai: Jákób elsőszülötte Rúben, azután Simeon, Lévi, Júda, Izsakhár és Zebulon.
24. Rákhel fiai: József és Benjámin.
25. A Rákhel szolgálójának Bilhának fiai: Dán és Nafthali.
26. A Lea szolgálójának Zilpának fiai: Gád és Áser. Ezek a Jákób fiai, a kik születtek néki Mésopotámiában.