1. Timóteus, ezt a parancsot úgy adom neked, mintha Isten és Krisztus Jézus előtt állnánk. Mert Krisztus Jézus vissza fog jönni a Földre, ítélni fog élők és halottak felett, és uralkodni fog, mint király!
2. Tehát, azt parancsolom neked, hogy hirdesd Isten üzenetét! Igen, hirdesd Isten szavát az embereknek akár kedvező, akár kedvezőtlen a helyzet! Győzd meg, igazítsd helyre, bátorítsd, figyelmeztesd és tanítsd az embereket, és mindezt nagy türelemmel végezd!
3. Azért írom ezt, mert eljön az idő, amikor az emberek hallani sem akarják többé az egészséges tanítást. Inkább olyan tanítókat keresnek maguknak, akik azt fogják mondani, amit az emberek hallani szeretnének.
4. Akkor az emberek elfordulnak az igazságtól, és inkább a kitalált, misztikus történetek érdeklik őket.
5. Te azonban őrizd meg a józanságodat, és bármilyen nehézséggel kell szembenézned, viseld el! Hirdesd az örömhírt! Kitartóan végezd mindazokat a szolgálatokat, amelyeket Isten rád bízott!
6. Ami engem illet, életem a befejezéséhez közeledik, és hamarosan elköltözöm innen. Életem Isten oltárára kerül, mint ahogy az italáldozatot kiöntik.
7. Végigküzdöttem a szép harcot, végigfutottam a versenypályán, a hitet mindvégig megőriztem.
8. Vár a koronám, a győztesnek járó jutalom. Ezt azok kapják, akik Isten tetszésére éltek a földön. Maga az Úr, az Igazságos Bíró fogja átnyújtani nekem azon a Napon. De nemcsak nekem, hanem mindazoknak, akik szeretettel és vágyakozva várják őt vissza.
9. Siess! Amilyen gyorsan csak tudsz, jöjj hozzám!
10. Démász ugyanis elhagyott engem, mert jobban szerette ezt a mostani világot, és Thesszalonikába ment. Kreszcensz Galáciába utazott, Titusz pedig Dalmáciába.
Olvassa el a teljes fejezetet Pál Második Levele Timóteushoz 4