1. Üdvözlet Páltól, Jézus Krisztus apostolától. Isten akarta, hogy apostol legyek, és hirdessem azt az életet, amelyet Isten megígért, és amely Jézus Krisztusban található.
2. Timóteusnak, szeretett fiamnak szól ez a levél. Az Atya-Isten és Urunk, Jézus Krisztus adjon neked kegyelmet, irgalmat és békességet.
3. Amikor imádkozom, éjjel és nappal, mindig érted is könyörgök, és hálát adok Istennek. Akárcsak őseim, én is tiszta lelkiismerettel szolgálom Istent.
4. Eszembe jut, hogyan sírtál, és már nagyon szeretnék újra találkozni veled! Hogy fogunk örülni, ha megint láthatjuk egymást!
5. Eszembe jut, milyen igazi és őszinte hit lakik benned. Ugyanez a hit élt előbb nagyanyádban, Lóiszban, majd édesanyádban, Eunikében. Meg vagyok róla győződve, hogy benned is ugyanez az igazi hit lakik.
6. Éppen ezért emlékeztetlek arra az ajándékra, amit Isten neked adott. Tudom, hogy ez benned él, mert én tettem rád a kezemet — így kaptad meg. Tehát, azt akarom, hogy használd is ezt az ajándékot: eközben fog megerősödni és egyre jobban működni benned, mint ahogy a kis lángocskából nagy tűz lesz.
7. Hiszen a Szent Szellem, akit Isten adott nekünk, nem a gyávaság szelleme, hanem az erőnek, isteni szeretetnek, kiegyensúlyozottságnak és fegyelmezettségnek Szelleme.
8. Tehát ne legyél gyáva, hanem bátran beszélj az embereknek Urunkról! Ne szégyellj engem se, aki az Úrért vagyok fogságban! Vállald velem együtt a szenvedést az örömhírért! Isten megadja hozzá az erőt,
9. hisz ő az, aki megmentett, és elhívott, hogy szent népévé tegyen bennünket. De nem azért, mintha bármivel kiérdemeltük volna. Egyáltalán nem! Azért tette, mert így látta helyesnek, és mert kegyelme erre indította. Hiszen Isten már a világ kezdete előtt elhatározta, hogy Jézus Krisztus által megkegyelmez nekünk.
10. Ez a kegyelem eddig nem mutatkozott meg láthatóan. Most azonban, amióta Megváltónk, Jézus Krisztus eljött, már mindenki láthatja, hiszen ő még a halált is legyőzte! Az örömhír által pedig megmutatta az örök és elpusztíthatatlan életre vezető utat.
11. Ennek az örömhírnek a hirdetésére választott ki engem Isten. Ő tett apostollá és tanítóvá.
12. Emiatt kell most elszenvednem a fogságot, de nem szégyellem, mert ismerem Jézust, akiben hiszek. Meg vagyok győződve, hogy meg tudja őrizni azt a kincset, amit rám bízott, amíg elérkezik az a Nap.
13. Soha ne téveszd szem elől azt az egészséges tanítást, amit tőlem hallottál! Ragaszkodj hozzá, ezt tanítsd, és ezt kövesd, azzal a hittel és szeretettel, amelynek a Krisztus Jézus a forrása.
14. A bennünk élő Szent Szellem segítségével őrizd meg ezt a drága kincset, amit Isten rád bízott!
15. Amint te is tudod, az Ázsia tartományaiból valók mind elfordultak tőlem, még Fügelosz és Hermogenész is.
16. Az Úr könyörüljön meg Onéziforosz családján, mert ő sokszor meglátogatott és felüdített engem! Soha nem szégyellte, hogy börtönben vagyok.
17. Sőt, amikor Rómába jött, addig keresett, amíg meg nem talált.
18. Az Úr könyörüljön rajta, amikor az a Nap elérkezik! Te is jól tudod, hogy Onéziforosz milyen sokféle módon segített nekem, amikor Efezusban voltam.