1. Régebben halottak voltatok vétkeitek és bűneitek miatt.
2. Ezekben a bűnökben éltetek, mint a többiek, a jelenlegi korszakhoz igazodva. Azt a gonosz szellemi fejedelmet követtétek, aki most a levegőbeli hatalmasságok felett uralkodik. Ez a szellem működik mindazokon keresztül, akik nem engedelmeskednek Istennek.
3. Valamikor mi is mindnyájan közéjük tartoztunk, és bűnös természetünk kívánságait követtük. Igyekeztünk kielégíteni, amit bűnös természetünk kívánt, és a saját elgondolásainkat akartuk megvalósítani. Így tehát ránk is, mint mindenki másra, Isten jogos haragja következett volna.
4-5. Isten azonban tele van irgalommal, és nagyon szeret bennünket! Ezért, amikor még halottak voltunk a bűneink miatt, Krisztussal együtt új életet adott nekünk. Bizony, Isten kegyelme mentett meg benneteket!
6. Sőt, Krisztussal együtt fel is támasztott a halálból, és vele együtt mennyei helyekre ültetett bennünket. Mindez a miénk, akik Krisztus uralma alatt vagyunk.
7. Isten azért tette ezt, hogy megmutassa a jövendő korszakoknak is kegyelme határtalan gazdagságát. Krisztus Jézusban adta nekünk ezt a kegyelmet,
8. mert a kegyelem tette lehetővé, hogy a hit által megmeneküljetek. Ezt nem ti vittétek véghez, hanem Isten ajándékozta nektek.
9. De nem is a jócselekedetek eredménye, hogy senki ne dicsekedhessen.
10. Hiszen minket Isten a saját kezével alkotott: arra teremtett bennünket Krisztus Jézusban, hogy jó dolgokat vigyünk véghez. Ezeket a dolgokat Isten már előre elkészítette, hogy ez legyen az élet útja a számunkra.
11. Ezért emlékezzetek rá, hogy régen emberi származásotok szerint ti a nem zsidó népek közé tartoztatok. Ezért benneteket „körülmetéletlen”-nek hívtak azok, akik magukat „körülmetélteknek” nevezik. Ezt a körülmetélést a zsidók maguk végzik el a testükön.
12. Emlékezzetek rá, hogy akkor még a Krisztus nélkül éltetek, és nem tartoztatok Izráel népének közösségébe. Ezért semmi közötök nem volt Istennek a saját népével kötött szövetségeihez, amelyekhez ígéretek is kapcsolódnak. Reménység nélkül éltetek ebben a világban, és nem ismertétek Istent.
13. Igen, valamikor Istentől távol éltetek, de most Krisztus Jézusban közel kerültetek hozzá. Valóban, Krisztus vére — vagyis halála — által jöttetek közel Istenhez.
14. Mert a Krisztus Jézus a békességünk. Ő tette eggyé a zsidókat és a nem zsidókat. Ez a két csoport kölcsönösen gyűlölte egymást. El voltak választva, mintha fal lett volna közöttük. A Krisztus azonban ledöntötte ezt a gyűlöletből emelt falat, amikor a saját testét feláldozta.
15. Ugyanakkor félretolta az útból a Törvény szabályait és rendelkezéseit is, hogy a saját uralma alatt ebből a két csoportból egyetlen új embert teremtsen, és így békesség legyen közöttük.
16. Azt akarta, hogy ebből a két csoportból egy Test legyen, és kibékítse őket Istennel a saját halála árán. Amikor Krisztus meghalt a kereszten, akkor ezzel a két csoport közötti gyűlölködésnek is véget vetett.
17. Eljött, és a békesség örömhírét hozta a nem zsidó népeknek, akik távol voltak Istentől. De ugyanígy a zsidóknak is békességet hirdetett, akik közel voltak Istenhez.
18. Mert Krisztus által ugyanaz a Szent Szellem nyitott szabad utat az Atyához mindkettőnknek.
19. Ezért most már ti sem vagytok többé idegenek, akik a nem zsidó népek közül jöttetek. Polgártársai lettetek Isten népének, és tagjai Isten nagy családjának.
20. Isten szellemi értelemben beleépített benneteket abba a templomba, amelynek alapját az apostolok és próféták alkotják. Az épület legfontosabb sarokköve azonban maga Krisztus Jézus.
21. Ő tartja össze az egész épületet, és ő építi fel, hogy az Úrban szent templommá legyen.
22. Az ő uralma alatt a többiekkel együtt ti is folyamatosan beépültök ebbe a templomba, amely azért készül, hogy Isten maga lakjon benne a Szent Szellem által.