1. Eljött néhány farizeus és törvénytanító Jeruzsálemből, és Jézus köré gyűltek.
2. Látták, hogy Jézus néhány tanítványa nem végzi el a kézmosás szertartását evés előtt.
3. A farizeusok ugyanis, mint minden zsidó, nem esznek addig, amíg szertartásosan kezet nem mosnak. Azért teszik ezt, mert ragaszkodnak őseik hagyományaihoz.
4. Ha például vesznek valamit a piacon, előbb mindig szertartásosan megmossák, csak azután eszik meg. Sok más ehhez hasonló hagyományuk is van: hasonló szertartással „tisztítják meg” a poharakat, korsókat, rézedényeket, sőt az ágyakat is.
5. Tehát a farizeusok és a törvénytanítók megkérdezték Jézust: „A te tanítványaid miért nem követik őseink hagyományait? Miért nem végzik el a kézmosás szertartását, mielőtt esznek?”
6. Jézus így válaszolt nekik: „Milyen képmutatók vagytok! Igaza volt Ézsaiásnak, amikor így prófétált rólatok:»Ez a nép csak szájával tisztel engem,de a szíve távol van tőlem.
7. Hiába tisztelnek és imádnak engem,nem ér az semmit,mert olyan szabályokat tanítanak,amelyek csak emberi parancsok.«” Ézs 29:13 (Szeptuaginta)
8. „Isten parancsát semmibe veszitek, de ragaszkodtok az emberi tanításokhoz.”
9. Majd így folytatta: „Alattomosan félreteszitek Isten parancsát, hogy helyére tegyétek a saját tanításaitokat.
10. Például Mózes azt parancsoltja: »Tiszteld apádat és anyádat!«, és azt is: »Aki apját vagy anyját gyalázza, átkozza, annak meg kell halnia!«
11. Ezzel szemben ti azt tanítjátok, hogy ha valaki azt mondja apjának vagy anyjának: »Adhatnék ugyan valamit neked, amivel segíthetnélek, de azt már Istennek ajánlottam fel,«
12. akkor azzal már nem szabad a szüleinek segítenie.
13. Valójában azt tanítjátok, hogy nem fontos, amit Isten mond, és nem neki kell engedelmeskedni. Fontosabb, hogy mindenki a ti hagyományaitokat kövesse. És még sok ehhez hasonlót tesztek!”
14. Ezután Jézus ismét magához hívta az embereket, és ezt mondta nekik: „Figyeljetek rám mindnyájan, és értsétek meg, amit mondok!
15. Nem az teszi az embert tisztátalanná, amit megeszik, hanem az, ami belőle származik!”
17. Miután otthagyta a tömeget, és bement a házba, tanítványai megkérdezték, hogy mit jelent, amiről beszélt.
18. Jézus így válaszolt: „Hát ti sem értitek?! Nem tudjátok, hogy nem az teszi tisztátalanná az embert, ami kívülről jut be a testébe?!
19. Hiszen az nem a szívébe kerül, hanem a gyomrába, majd pedig kiürül onnan.” Ezzel Jézus azt mondta, hogy minden étel elfogadható.
20. Majd így folytatta: „Az teszi tisztátalanná az embert, ami a belsejéből származik.
21. Mert belülről, a szívből származnak a gonosz gondolatok, a szexuális bűnök, lopások, gyilkosságok,
22. házasságtörés, kapzsiság, gonoszság, csalás, kicsapongás, irigy és kapzsi tekintet, gyalázkodás, büszkeség és esztelenség!
23. Mindezek a gonosz dolgok az ember belsejéből származnak, és ezek teszik tisztátalanná.”
24. Jézus ekkor elment onnan Tírusz vidékére. Ott bement egy házba, mert nem akarta, hogy észrevegyék. Mégis kitudódott, hogy oda jött.
25. Egy asszony, akinek a leányában gonosz szellem lakott, hamar megtudta, hogy Jézus ott van. Odajött hozzá, és a lábaihoz borult.
26. Ez az asszony görög volt, és a szíriai Föníciában született. Könyörgött Jézusnak, hogy űzze ki leányából a gonosz szellemet.
27. Jézus így válaszolt neki: „Először a gyermekeknek kell jóllakniuk. Nem helyes, ha elvesszük tőlük a kenyeret, és odadobjuk a kutyáknak.”
28. Az asszony így válaszolt: „Igen, Uram, de még az asztal alatt levő kutyák is ehetnek a gyermekektől lehulló morzsákból.”
29. „Mivel így válaszoltál — felelte Jézus —, menj csak nyugodtan haza! A gonosz szellem már kiment a leányodból.”
30. Ő pedig hazament, és látta, hogy gyermeke az ágyon fekszik, és valóban kiment belőle a gonosz szellem.
31. Jézus ezután visszatért Tírusz vidékéről. Szidónon át — a Tízváros vidékén keresztül — a Galileai-tóhoz ment.
32. Odavittek hozzá egy férfit, aki teljesen süket volt, és beszélni is alig tudott. Kérték, hogy tegye rá a kezét, és gyógyítsa meg.
33. Jézus egy kissé távolabb vitte a tömegtől, és a fülébe dugta az ujját. Majd a megnyálazott ujjával megérintette a férfi nyelvét.
34. Ezután feltekintett az égre, felsóhajtott, és ezt mondta: „Effata!” Ez azt jelenti: „Nyílj meg!”
35. Ekkor a férfinak helyreállt a hallása, és a nyelve is megoldódott: rendesen tudott beszélni.
36. Jézus megparancsolta, hogy erről senkinek ne beszéljenek. De minél jobban tiltotta, annál inkább terjedt a híre.
37. Mindenki nagyon csodálkozott a süketnéma gyógyulásán, és ezt mondták: „Jézus valóban mindent helyesen tett. A süketeket hallóvá teszi, a némákat meg beszélővé.”