1. Néhány nappal később Jézus visszatért Kapernaumba. Hamar elterjedt a híre, hogy otthon van.
2. Olyan sokan gyűltek össze annál a háznál, ahol volt, hogy már az ajtó előtt sem fértek el. Éppen Isten üzenetéről beszélt, amikor
3. négy férfi érkezett, akik egy megbénult beteget hoztak.
4. A nagy tömeg miatt nem tudtak Jézus közelébe férkőzni. Ezért megbontották a háztetőt, és nyílást vágtak rajta Jézus fölött. Ezután leengedték a hordágyat.
5. Jézus látta a hitüket, és megszólította a beteget: „Fiam, bűneid meg vannak bocsátva.”
6. Volt ott néhány törvénytanító is, akik ezt gondolták:
7. „Hogyan mondhat ilyet?! Ezzel Istent sérti meg! Hiszen a bűnöket egyedül Isten bocsáthatja meg!”
8. Jézus a szellemével azonnal átlátta, hogy ezt gondolják. Ezért megkérdezte tőlük: „Miért gondoljátok ezt?
9. Melyik könnyebb, ha azt mondom a bénának: bűneid meg vannak bocsátva! — vagy azt: kelj fel, fogd a hordágyadat és menj el!?
10. Győződjetek meg róla: az Emberfia felhatalmazt kapott, hogy itt a földön megbocsássa a bűnöket!” Ekkor a bénához fordult:
11. „Kelj fel, fogd a hordágyadat, és menj haza!”
12. A férfi felkelt, azonnal felvette a hordágyat, és mindenki szeme láttára elment. Mindnyájan elcsodálkoztak, dicsőítették Istent, és ezt mondták: „Ilyet még sohasem láttunk!”
13. Jézus ezután ismét kiment a tó partjára. Rengeteg ember ment utána. Köré gyülekeztek, és ő tanította őket.
14. Amikor onnan továbbment, meglátta Lévit, Alfeus fiát, aki a vámszedő helyen ült. „Kövess engem!” — mondta neki. Lévi ekkor felállt, és csatlakozott Jézushoz.
15. Később Lévi vendégül látta Jézust és a tanítványait a házában. Együtt vacsoráztak sok más vendéggel: vámszedőkkel és mindenféle bűnös emberrel, mert sokan követték Jézust.
16. A farizeusok közül néhány törvénytanító látta, hogy Jézus együtt vacsorázik a bűnösökkel és vámszedőkkel. Megkérdezték a tanítványokat: „Hogy lehet az, hogy Jézus a vámszedőkkel és mindenféle bűnösökkel együtt eszik!?”
17. Jézus meghallotta, és ő válaszolt az törvénytanítóknak: „Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek. Nem azért jöttem, hogy az igazakat, hanem hogy a bűnösöket hívjam.”
18. János tanítványai és a farizeusok rendszeresen szoktak böjtölni. Közülük néhányan eljöttek Jézushoz, és ezt kérdezték: „János tanítványai és a farizeusok tanítványai is böjtölnek. A te tanítványaid miért nem?”
19. Ő ezt válaszolta: „Amikor lakodalom van, a vőlegény barátai nem gyászolnak, hanem örülnek. Nem böjtölhetnek, amíg a vőlegény velük van.
20. De eljön az idő, amikor elviszik tőlük a vőlegényt. Akkor majd böjtölni fognak.”
21. „Senki sem varr régi ruhára új szövetből foltot, mert az csak tovább szakítaná a régit. Az új elválik a régitől, és még nagyobb lesz a szakadás!
22. Senki sem tölt új bort régi bortömlőkbe,8 mert az új bor szétszakítja és tönkreteszi a tömlőket, meg a bor is kiömlik. Az új bort mindig új tömlőkbe kell tölteni.”
23. Egyszer Jézus és tanítványai egy gabonaföldön mentek keresztül. Éppen szombat volt. A tanítványok útközben letéptek néhány kalászt.
24. Emiatt a farizeusok kérdőre vonták Jézust: „Nézd csak, mit csinálnak a tanítványaid! Miért tesznek a olyat, amit a Törvény szerint szombaton nem szabad?!”
25. Jézus ezt válaszolta: „Sohasem olvastátok, hogy mit tett Dávid, amikor ő és a vele levők megéheztek, és nem volt mit enniük?
26. Ez akkor történt, amikor Abjátár volt a főpap. Bementek Isten házába, és Dávid evett az Istennek felajánlott kenyerekből, amelyekből a Törvény szerint csak a papoknak volt szabad enniük, és azoknak is adott, akik vele voltak!”
27. Végül ezt mondta: „A szombat ünnepe van az emberért, és nem az ember a szombatért.
28. Tehát az Emberfia úr a szombat ünnepe fölött is.”