9. Visszament a palotába, és újra faggatni kezdte Jézust: „Honnan jöttél?” De Jézus nem válaszolt semmit.
10. Pilátus így folytatta: „Nekem nem felelsz?! Nem tudod, hogy az én hatalmamtól függ a sorsod: hogy szabadon engedlek, vagy kivégeztetlek a kereszten?”
11. Jézus így válaszolt: „Semmi hatalmad nem lenne fölöttem, ha nem kaptad volna Istentől. Ezért aki a kezedbe adott engem, az súlyosabb bűnt követett el, mint te.”
12. Ettől kezdve Pilátus igyekezett Jézust szabadon engedni. De a zsidó vezetők így kiabáltak: „Ha őt szabadon engeded, akkor nem vagy a császár barátja! Mert aki királynak mondja magát, az a császár ellensége!”
13. Erre Pilátus újra kihozatta Jézust a palotából a „Kövezett udvarba”, amelyet héberül Gabbatának neveznek. Ott Pilátus beült a bírói székbe.
14. A pászka ünnepre való előkészület napja volt, és dél felé járt az idő. Pilátus így szólt a zsidókhoz: „Nézzétek, itt a királyotok!”
15. Erre azok így kiabáltak: „Vidd el innen! Vidd el innen! Feszítsd keresztre!”Pilátus megkérdezte: „Végeztessem ki a királyotokat?”De a főpapok így feleltek: „Nincs más királyunk, csak a császár!”
16. Ekkor Pilátus átadta Jézust a katonáknak, hogy feszítsék keresztre, és így végezzék ki. Ők pedig elvezették Jézust.
17. Jézus maga vitte a saját keresztfáját. Kimentek a városon kívül, a „Koponya” nevű helyre, amelyet héberül Golgotának neveznek.
18. Amikor odaértek, Jézust a keresztfára szögezték. Ugyanakkor két másik férfit is keresztre feszítettek: egyiket Jézus jobb oldalán, a másikat a bal oldalán.
19-20. Pilátus készített egy feliratot is, amelyet rászögeztek Jézus keresztfájára. Ez állt rajta héber, latin és görög írással: „názáreti jézus a zsidók királya”. Az a hely, ahol Jézust megfeszítették, közel volt a városhoz, ezért a zsidók közül sokan elolvasták ezt a feliratot. A zsidó főpapok azt mondták Pilátusnak:
21. „Ne azt írd: »A zsidók királya«, hanem inkább azt: »Ez az ember azt mondta magáról, hogy ő a zsidók királya«!”
22. De Pilátus így válaszolt: „Amit írtam, megírtam! Nem változtatom meg.”
23. Amikor a katonák megfeszítették Jézust, minden ruhát levettek róla. Négy részre osztották, hogy mindegyiküknek jusson egy rész belőle. De a köntösét nem akarták szétszakítani, mivel az varrás nélkül készült, vagyis az egészet egy darabban szőtték.
24. Azt mondták: „Ezt ne szakítsuk szét! Inkább sorsoljuk ki, hogy kié legyen!” Így teljesedett be, amit az Írás mondott:„Ruháimon megosztoztak,és köntösömre sorsot vetettek.” Zsolt 22:19A katonák pontosan ezt tették.
25. Jézus édesanyja ott állt a keresztfa közelében. Vele volt a nővére, Mária, Klópás felesége, és a magdalai Mária is.