1. Testvéreim, ne akarjatok túl sokan tanítók lenni! Tudjátok, hogy bennünket, tanítókat szigorúbban fognak megítélni.
2. Azért figyelmeztetlek benneteket, mert mindannyian sokszor vétkezünk. Aki a beszédében nem vétkezik, az már tökéletes! Hiszen, ha a beszédén tud uralkodni, akkor az egész testét is uralma alatt tartja.
3. A lovak szájába zablát teszünk, hogy engedelmeskedjenek akaratunknak. Így a zablával a ló egész testét irányítani tudjuk.
4. Vagy gondoljatok a hajókra! Lehetnek bármilyen nagyok, és bármilyen erős szelek hajtják is őket, az irányításukhoz elég egy kis kormány: arra fordulnak, amerre a kormányos akarja.
5. Ugyanígy van a nyelv is: bár csak kis része a testnek, mégis azzal dicsekedhet, hogy igen nagy hatása van!Gondoljatok arra, milyen nagy erdőt tűzbe boríthat egyetlen lángnyelvecske!
6. Bizony, a nyelv is olyan veszélyes, mint a tűz! Testrészeink közül a nyelvünkkel, vagyis a beszédünkkel tudjuk a legnagyobb bajt okozni, és a legsúlyosabb gonoszságokat elkövetni. Beszédünkkel tönkre tehetjük egész testünket és életünket. Olyan tüzet gyújthatunk vele, amely elpusztíthat bennünket. Miért? Mert a nyelv tüzét a pokol lángjai gyújtják meg.
7. Mindenféle vadállatot meg lehet szelídíteni: a madarakat, szárazföldi és tengeri állatokat is. Sőt, az emberek meg is szelídítették őket.
8. De a nyelvet senki ember nem tudja megszelídíteni, mert az maga a nyughatatlan gonoszság, és tele van halálos méreggel.
9. Nyelvünkkel áldjuk és dicsérjük Urunkat és Atyánkat. De ugyanazzal a nyelvvel átkozzuk az embereket, akiket Isten a saját képére teremtett!
10. Ugyanabból a szájból származik áldás és átok! Testvéreim, nem lenne szabad, hogy ilyesmi megtörténjen!
11. Láttatok már olyan forrást, amelyből hol jóízű, hol meg keserű víz folyik?!
12. Vagy gondoljátok meg, testvéreim, teremhet-e a fügefa olajbogyót, vagy a szőlő fügét? Ugyanígy, édes víz sem eredhet sós forrásból.
13. Van közöttetek bölcs és értelmes ember? Mutassa meg a bölcsességét egész életével és olyan jótettekkel, amelyeket szelídséggel vitt végbe.
14. Ha ellenben keserű irigység és önzés van a szívetekben, ne dicsekedjetek a „bölcsességetekkel”! Az ilyen dicsekvés hazugság lenne, amely eltakarja az igazságot.
15. Az ilyen „bölcsesség” nem a Mennyből jön, nem Istentől származik, nem a Szent Szellemtől, hanem a földről, sőt a gonosz szellemektől.
16. Mert ahol irigység, féltékenység és önző törekvések uralkodnak, ott zűrzavar és mindenféle gonosz dolog is megtalálható.
17. A Mennyből, vagyis Istentől származó bölcsesség elsősorban tiszta, azután békeszerető, figyelmes, kíméletes, megértő, és nagyon irgalmas. Az ilyen bölcsesség sok jó „gyümölcsöt” terem, azon kívül igazságos, őszinte, és nem kivételez senkivel.
18. Akik békességet teremtenek, békességben vetnek el olyan magokat, amelyekből idővel az igazságosság „gyümölcse” terem, vagyis olyan dolgok, amelyek Isten számára kedvesek.