15. Ha például egy testvérnek — akár férfinak, akár nőnek — nincs rendes ruhája, és nincs mit ennie,
16. akkor hiába mondjátok neki: „Isten veled, remélem, nem fogsz fázni, és lesz mit enned.” Ha nem adtok neki ruhát és ennivalót, ugyan mit érnek a szavak? Bizony, nem érnek semmit!
17. Ugyanígy van a hit is: ha nem követik a tettek, akkor halott. Nem ér semmit, mert nincs benne élet.
18. De azt mondhatja valaki: „Neked hited van, nekem meg tetteim.” Jó, akkor próbáld megmutatni a „tettek nélküli hitedet”, én pedig azzal mutatom meg, hogy hiszek, amit a hitem alapján teszek!
19. Hiszitek, hogy csak egyetlen Isten van? Helyes! De gondoljátok meg, hogy ezt a gonosz szellemek is hiszik — és reszketnek a félelemtől!
20. Ó, ti ostobák! Bebizonyítsam nektek, hogy az a hit, amelyből nem következnek tettek, nem ér semmit?
21. Ábrahám, ősapánk is azzal vált Isten számára elfogadhatóvá, amit tett: felajánlotta Istennek az oltáron a fiát, Izsákot.
22. Ebből láthatjátok, hogy Ábrahám hite és a tettei összhangban voltak. A hite azzal vált tökéletessé, amit a hite alapján tett.
23. Így teljesedett be, amit a Írás mond: „Ábrahám hitt Istennek, és bízott benne. Isten pedig elfogadta Ábrahám hitét, és elfogadta őt magát is”. Ezért nevezte Isten a „barátjának” Ábrahámot.
24. Látjátok tehát, hogy az embert a tettei teszik valóban elfogadhatóvá Isten számára. Pusztán a hite által ez nem lehetséges.
25. Ugyanerre példa a prostituált Ráháb esete is. Ő is a tettei alapján lett Isten számára elfogadhatóvá, amikor házába fogadta az izráeli kémeket, és segített nekik, hogy másik úton meneküljenek el az üldözők elől.
26. Ahogyan az ember teste halott a szellem nélkül, ugyanúgy a hit is halott, ha nem tesz semmit.