14. Pál éppen mondani akart valamit, de szóhoz sem jutott, mert Gallió ezt válaszolta a zsidóknak: „Ha bűncselekményről, vagy valami gonosz dologról lenne szó, akkor meghallgatnálak benneteket, zsidók.
15. Mivel azonban csak szavakról, nevekről, és a saját törvényetek kérdéseiről vitatkoztok, ezt intézzétek el magatok között! Én nem leszek bíró ilyen dolgokban.”
16. Ezzel elküldte őket a bíróságról.
17. Ekkor a zsidók megfogták Szószthenészt, aki akkor a zsinagóga vezetője volt, és a bíróság előtt megverték. De Gallió nem törődött velük.
18. Pál ezután még sokáig Korinthusban maradt. Azután elbúcsúzott a testvérektől, és Priszcillával és Akvilával együtt Szíriába hajózott. Amikor Kenkreába értek, Pál levágatta a haját, mert ezt ígérte Istennek.
19. Azután megérkeztek Efezus városába. Priszcilla és Akvila nem utaztak tovább, hanem ott maradtak. Pál Efezusban is bement a zsinagógába, ahol beszélgetett és vitatkozott a zsidókkal.
20. Azok kérték, hogy maradjon még náluk, de ő tovább akart utazni.
21. Amikor elbúcsúzott a zsidóktól, azt mondta: „Ha Isten is akarja, még visszajövök hozzátok.” Azután hajóra szállt, és elhagyta Efezust.
22. Cézárea városában partra szállt, majd innen felment Jeruzsálembe. Köszöntötte a helyi gyülekezetet, majd továbbment a szíriai Antiókhiába.
23. Egy idő után innen is továbbment, Galácia és Frígia vidékét járta be. Minden városban biztatta és erősítette Jézus tanítványait.
24. Közben egy Apollós nevű művelt és tanult zsidó férfi érkezett Efezusba. Alexandria városából származott, és nagyon jól ismerte az Írásokat.